A kormány többször emlegette, hogy javítani kívánja az ország versenyképességét, most komoly lépést tett ebbe az irányba. Más kérdés, hogy ez az egyének számára akár fájó is lehet.

Európában Luxemburg mellett a magyar gazdaság az, amely a nemzetközi folyamatoknak leginkább kitett. Az elmúlt évek globális bővülése jótékonyan hatott a magyar növekedésre is, az utóbbi negyedévekben rég nem látott dinamikával száguldott a GDP. Azt ugyanakkor a hazai döntéshozók is érzik, hogy ez a folyamat könnyen megtorpanhat, egyrészt azért, mert a nemzetközi konjunktúra törékeny, másrészt a magyar gazdaság mérsékelt versenyképessége miatt.

Nem véletlen, hogy a kormány tagjai közül sokan sokszor emlegették, hogy a versenyképsséget javítani kellene. Így például Varga Mihály is kifejtette, hogy a versenyképesség javítása nélkül nem lesz további felzárkózás. Az ideális állapot persze az lenne, ha ez innováció, technikai, technológiai fejlesztések révén valósulna meg, ez viszont a gyakorlatban nem olyan egyszerű. Már csak azért sem, mert a hazai oktatási rendszer - ahogy azt több nemzetközi felmérés, így a PISA-teszt is bizonyította - a nemzetközileg elvárt szempontokat nem igen tudja megugrani.

A problémákat egyébként az MNB versenyképességi jelentése is megemlíti. A jegybank szakértői ugyanakkor nem a kormányzati oktatáspolitikára, hanem a gyorsan változó környezetre vezetik vissza a nehézségeket, ám a lényeg, hogy ez szerintük is fennáll. Az MNB Versenyképességi jelentésében úgy fogalmaznak: "Az oktatási rendszer legfőbb kihívása, hogy olyan jövőbeli állapotra készítse fel a fiatalokat, amelynek előrejelzése a gyorsuló fejlődés miatt egyre nehezebb."

A World Economic Forum (WEF) által a közelmúltban publikált versenyképességi rangsorban a munkaerőpiaci képességekben ugyan nem szerepelt rosszul az ország, ennek egyfajta gyakorlati leképzésében, az innovációs képességekben viszont kifejezetten gyengén áll Magyarország, hiszen a lehetséges 100 pontból 47-re értékelte a WEF. Egy másik tényezőt, a munkaerőpiacot tekintve sem állunk túl fényesen, hiszen itt a nemzetközi szervezet 57 pontra értékelte a magyar helyzetet. Pedig ellentétben például Nyugat- vagy Dél-Európával a magyar munkaerőpiaci szabályozás viszonylag rugalmas, ráadásul az érdekvédelmi szervezetek - szakszervezetek, üzemi tanácsok - sem szoktak komoly ellenpólust jelenteni a vállalatok törekvéseivel szemben.